EGÉSZSÉGÜGYI MAFFIA


A cikkek olvasása közben talán már felmerült Önben a kérdés:


Vajon miért teszik ezt velünk?
Vajon kinek, vagy kiknek az érdeke ez?


Ahhoz, hogy jobban megértse a "Miért?"-re a választ, most jöjjön egy részlet Dr. Ghislaine Lanctot, Az egészségügyi maffia című könyvéből:




Ismerjük meg Mr. Smith-t!  

Mr. Smith egy gyógyszergyártó cég elnök- vezérigazgatója. 





Ha mi lennénk Mr. Smith, akkor az ő helyében az első dolgunk az lenne, amikor reggel beérünk az irodába, hogy megkérdezzük az alkalmazottainkat: 

"milyen eredményeket értünk el az egészség javulása terén?"

Büszkék lennénk termékeink jótékony hatására.
De mi nem vagyunk Mr. Smith!


Ugyanis Mr. Smith egy olyan multinál dolgozik, amely a pénzemberek birodalmához tartozik. 
Nekik csak a profit számít. 

Mr. Smith nem gyógyszerész! 

Üzleti iskolában szerzett diplomát, s alaposan felkészült termelékenységből, pénzügyekből, hatékonyságból és marketingből.
Neki csak egyetlen dolog számít, a vastag vonal alatti szám, a nyereség. 



Tudja, hogyan aknázza ki nyersanyagát: a népet. 
Terméke: a gyógyszer. 
Értékének mérőeszköze: a tőzsde. 

Ha a cég részvényeinek ára emelkedik, meg fogja tartani állását, és nagy jutalékot kap. Ha zuhan, el fogja veszíteni munkáját. 


Mit csinál tehát Mr. Smith, amikor reggel megérkezik az irodájába? 

Ellenőrzi a tőzsdét!

Így hát világossá válik, hogy Mr. Smith-nek:

1. Annyi orvosságot kell eladnia, amennyit csak lehetséges. 
Ennek elérésére nem válogat az eszközökben:

Hazugság, csalás, információ eltitkolása 

Bármilyen taktikához képes folyamodni azért, hogy a cég pénzügyi teljesítményét javítsa. 
A gyerekeket, nőket és férfiakat ugyanúgy gyógyszerezésnek veti alá, mint az időseket. 
És egész népességeket fog beoltani. 
És mindezt a hatóságok (...) hallgatólagos beleegyezésével. 




Marketing költségvetése két-háromszorosa a kutatási büdzsének.

Legfontosabb ügynökei az orvosok. 
Mr. Smith egyetemeken képzi őket, ahol ellenőrzi a tananyagot. Aztán szakmai konferenciákkal és tudományos publikációkkal műveli őket, amelyeket ő finanszíroz. 
Brosúrákat tesz ki várótermeikbe. 
Kutatási adományokkal, ajándékokkal és más kedvezményekkel, pl. egzotikus utazásokkal jutalmazza meg őket. (...)

Legfontosabb vevője a köznép, akihez közvetlenül folyamodik:
  • Magazinokkal, „ismeretterjesztő cikkekkel”.
  • Újságokkal, újonnan piacra dobott termékek hírével, hadd kérjék azokat a betegek orvosaiktól és gyógyszerészüktől.
  • Alapítványokon keresztül, amelyek "tájékoztatják" a nyilvánosságot bizonyos betegségek veszélyeiről, a megelőzés szükségességéről, és hogy mennyire fontos a segítségnyújtás azoknak, akik elkapták a betegséget.
  • Nyilvános helyeken, mint a bevásárlóközpontok és iskolák, ahol információkkal szolgál betegségekről és azok gyógyszeres kezeléséről.
  • A televízióban, vagy közvetlenül a termékeit reklámozva, vagy közvetve, a gyógyszeripar figyelemre méltó kísérleti erőfeszítéseit hirdetve.
2. Gondoskodik róla, hogy termékei csak enyhítsék, de ne gyógyítsák meg a betegségeket, ezáltal biztosítva a betegségekből származó bevételt.

3. Nem törődik azzal a ténnyel, hogy az orvosságai megbetegítik az embereket. Tény, hogy a káros mellékhatásaik rendkívül gyakoriak, de ez újabb gyógyszerek szedéséhez vezet, ami egyszerűen jó az üzletnek.


4. Gondoskodik róla, hogy a gyógyszereket ráerőltessék a páciensekre (ha betegek, ha nem). Olyan bürokratákkal tárgyal, akik az egészségügyi kiadásokról döntenek.

5. Kiiktatja a versenyt. Harcol az olcsóbb, hasonló összetételű, jogilag nem védett termékek gyártóival és a természetes (növényi) ellenszerek készítőivel. Minden tőle telhetőt megtesz, hogy az alternatív gyógymódok gyakorlását betiltsák. Mivel ő irányítja az egészségügyi és politikai hatóságokat, ez nem nehéz feladat. 

6. A termékeit érintő információk, a törvényhozás és a gazdasági/pénzügyi döntések irányítására törekszik. Célja elérése érdekében ott ül számos igazgatói tanácsban, (...) bizottságban, és aktív társadalmi életet él, hogy befolyásolhasson másokat - házalással és lobbizással.

7. Gondoskodik róla, hogy a tudományos kutatás jövedelmező legyen. Eléri, hogy saját kutatási költségei minimálisak legyenek, hogy a kutatásokat közpénzekből támogassák (...), és hogy olyan jól jövedelmező készítményeket fejlesszenek ki, amelyek kizárólagos szabadalma az ő kezében van.

8. Gondoskodik arról, hogy a termékeit a lehető legmagasabb áron árulják. Hogy ezt elérje, szabadalmaztatja őket. A szabadalom védi a termék monopóliumát, és ennek eredményeként annak monopolista eladási árát. Mr. Smith mindent szabadalmaztat, azt is, ami szabadalomképes, azt is, ami nem az. Nem tétovázik, hogy elérje, hogy az ENSZ és szervei bizonyos gyógynövényeket „világörökséggé” nyilvánítsanak. Ily módon ki tudja sajátítani a kizárólagos jogot, betiltja, vagy szabadalmaztatja őket, és uzsoraárakon árusíthatja portékáját még azoknak is, akik valójában birtokolják őket.


Mr. Smith egészen odáig is elment, hogy a semmiből teremtsen „valamit”, az érintettek tiltakozása ellenére - ez A BIOLÓGIAI ANYAG FÖLÖTTI SZELLEMI TULAJDON JOGA."




Az orvostanhallgatók tudatos gyógyszerszemléletre nevelése, 
a szintetikus gyógyszerek és mellékhatása 
kirajzolnak egy tényleges "egészségügyi maffiát".

Az "egészségügy" szó mögött egy nagyon jól felépített "betegségipar" húzódik meg.


A betegségiparnak "ügyfelekre" van szüksége, akik megveszik a készítményeit.
A betegségipar csillapíthatatlan nagyravágyását mutatja, hogy nem elégszik meg egy-egy vásárlással, az a célja, hogy jó törzsvásárlói legyenek. 

A betegségipar legjobb törzsvásárlói pedig a beteg emberek.

A betegségipar célja az, hogy az embereket 
minél hamarabb ( gyermek kor, fiatal felnőtt kor) 
rávegye a gyógyszerek szedésére, 
majd a mellékhatások következtében 
egy életen át gyógyszerfüggőkké tegye őket.